Job 28

Nyilakat szór reá és nem kiméli; futva kell futnia keze elől.1Csapkodják felette kezeiket, és kisüvöltik őt az ő lakhelyéből. ^a 2

A természet elrejtett dolgait kikutathatja az ember, Isten bölcsessége kikutathatatlan; az ahhoz vezető út az istenfélelem

3Bizony az ezüstnek bányája van, és helye az aranynak, a hol tisztítják. 4A vasat a földből hozzák elő, a követ pedig érczczé olvasztják. 5Határt vet az ember a setétségnek, és átkutatja egészen és végig a homálynak és a halál árnyékának kövét. 6Aknát tör távol a lakóktól: mintha lábukról is megfelejtkeznének, alámerülnek és lebegnek emberektől messze. 7Van föld, a melyből kenyér terem, alant pedig fel van forgatva, mintegy tűz által; 8Köveiben zafir található, göröngyeiben arany van. 9Van ösvény, a melyet nem ismer a sas, sem a sólyom szeme nem látja azt. 10Nem tudják azt büszke vadak, az oroszlán sem lépked azon. 11Ráveti kezét az ember a kovakőre, a hegyeket tövükből kiforgatja. 12A sziklákban tárnákat hasít, és minden drága dolgot meglát a szeme. 13Elköti a folyók szivárgását, az elrejtett dolgot pedig világosságra hozza. 14De a bölcseség hol található, és az értelemnek hol van a helye? 15Halandó a hozzá vivő utat nem ismeri, az élők földén az nem található. 16A mélység azt mondja: Nincsen az bennem; a tenger azt mondja: én nálam sincsen. 17Színaranyért meg nem szerezhető, ára ezüsttel meg nem fizethető. ^b 18Nem mérhető össze Ofir aranyával, nem drága onikszszal, sem zafirral. ^c 19Nem ér fel vele az arany és gyémánt, aranyedényekért be nem cserélhető. ^d 20Korall és kristály említni sem való; a bölcseség ára drágább a gyöngyöknél. 21Nem ér fel vele Kúsnak topáza, színaranynyal sem mérhető össze. ^e 22A bölcseség honnan jő tehát, és hol van helye az értelemnek? ^f 23Rejtve van az minden élő szemei előtt, az ég madarai elől is fedve van. 24A pokol és halál azt mondják: Csak hírét hallottuk füleinkkel! ^g 25Isten tudja annak útját, ő ismeri annak helyét. ^h 26Mert ő ellát a föld határira, ő lát mindent az ég alatt. ⁱ 27Mikor a szélnek súlyt szerzett, és a vizeket mértékre vette; ^j 28Mikor az esőnek határt szabott, és mennydörgő villámoknak útat: